Akikkel soha nem találkozunk – A virtuális világ láthatatlan csalói

Az internet ma már az életünk része és ezt a szélhámosok is tudják. A gyanútlan felhasználókat legtöbbször online aukciók során éri kár, míg leggyorsabban a „nigériai ajánlatként” ismert átverés terjed.

A legtöbb eljárás tárgya hirdetési oldalakon feladott, ingóságok (elektronikai eszközöktől kezdve babakocsin át a traktor gumiabroncsig terjedő a termék skála) értékesítésével kapcsolatos hirdetés felhasználásával elkövetett csalás. Az elkövető eladásra kínálja a kérdéses ingóságot és a vételár előre utalását kérve ígéri annak megküldését. A sértett átutalja a megadott bankszámlára a vételárat, de az árut nem kapja meg, vagy kap egy csekély, esetleg teljesen értéktelen tárgyakat tartalmazó küldeményt.

Bankszámlára utalás helyett alkalmanként utánvéttel való megküldésben is megállapodnak a felek, de a kézbesített postai csomag nem a megállapodás szerinti tárgyat, hanem értéktelen eszközöket tartalmaz. Ezen elkövetési módnál jobb esély van a kármegtérülésre az utánvét összegének visszatartásával és lefoglalásával, amennyiben a sértett kellő időben feljelentést tesz a cselekmény miatt. Összes esetek 84 %-a tartozott ebbe a kategóriába.

A második fő elkövetési forma a munkavégzési lehetőséget (elsősorban külföldi munkát) kínáló, valótlan hirdetések internetes oldalakon való közzététele. Ezekben az esetekben jól fizető állást ígérnek a sértetteknek több-kevesebb közvetítői jutalék ellenében, de van olyan eset is, hogy pl. a szállásdíj megelőlegezésére hivatkozva is kérik akár több tízezer forint vagy annak megfelelő valuta megküldését, átutalását. A későbbiek során azonban a sértett semmilyen munkalehetőséghez nem jut, a legtöbb esetben a pénz megküldését követően fel sem tudja venni a kapcsolatot a hirdetővel.

Az eljárások mintegy 11 %-át képviselik az ilyen jellegű elkövetések.