Lakossági hírlevél | 2016. március

AKIKKEL SOHA NEM TALÁLKOZUNK

A virtuális világ láthatatlan csalói

Az internet ma már az életünk része és ezt a szélhámosok is tudják. A gyanútlan felhasználókat legtöbbször online aukciók során éri kár, míg leggyorsabban a „nigériai ajánlatként” ismert átverés terjed. A legtöbb eljárás tárgya hirdetési oldalakon feladott, ingóságok (elektronikai eszközöktől kezdve babakocsin át a traktor gumiabroncsig terjedő a termék skála) értékesítésével kapcsolatos hirdetés felhasználásával elkövetett csalás. Az elkövető eladásra kínálja a kérdéses ingóságot és a vételár előre utalását kérve ígéri annak megküldését. A sértett átutalja a megadott bankszámlára a vételárat, de az árut nem kapja meg, vagy kap egy csekély, esetleg teljesen értéktelen tárgyakat tartalmazó küldeményt.

Bankszámlára utalás helyett alkalmanként utánvéttel való megküldésben is megállapodnak a felek, de a kézbesített postai csomag nem a megállapodás szerinti tárgyat, hanem értéktelen eszközöket tartalmaz. Ezen elkövetési módnál jobb esély van a kármegtérülésre az utánvét összegének visszatartásával és lefoglalásával, amennyiben a sértett kellő időben feljelentést tesz a cselekmény miatt. Összes esetek 84 %-a tartozott ebbe a kategóriába.

A második fő elkövetési forma a munkavégzési lehetőséget (elsősorban külföldi munkát) kínáló, valótlan hirdetések internetes oldalakon való közzététele. Ezekben az esetekben jól fizető állást ígérnek a sértetteknek több-kevesebb közvetítői jutalék ellenében, de van olyan eset is, hogy pl. a szállásdíj megelőlegezésére hivatkozva is kérik akár több tízezer forint vagy annak megfelelő valuta megküldését, átutalását. A későbbiek során azonban a sértett semmilyen munkalehetőséghez nem jut, a legtöbb esetben a pénz megküldését követően fel sem tudja venni a kapcsolatot a hirdetővel. Az eljárások mintegy 11 %-át képviselik az ilyen jellegű elkövetések.

Egyre gyakoribb a számítógépre települő káros un. „ransomware trojan” vírusok megjelenése

Közös jellemzőjük, hogy a számítógép adathordozóján bizonyos típusú állományok (pld. képek, dokumentumok) különböző, nehezen feltörhető titkosítási megoldásokkal a felhasználó részére elérhetetlenné válnak és a feloldásért az elkövetők valamilyen „váltságdíjat” kérnek. A fizetést általában virtuális fizetőeszközzel (Bitcoin) kérik teljesíteni. A pénzügyi tranzakciót követően az elkövetők jellemzően rendelkezésre bocsájtják a titkosítás feloldásához szükséges információkat, azonban semmi garancia nincs arra, hogy valóban sikerül a titkosítást feloldani.

Ezek a programok elsősorban káros kódot tartalmazó weboldalak, valamint felnőtt és warez tartalmakat terjesztő oldalak meglátogatásával, vagy e-mail levélhez küldött csatolmányok megnyitásával kerülnek automatikusan telepítésre.

A legújabb és legfejlettebb káros szoftvereket sok biztonsági program nem érzékeli és nem tudja elhárítani, így egyedül a megelőzés lehet hatékony megoldás.

NEMZETKÖZI TOPLISTA

1. Online vásárlás és aukció- hibás, vagy el nem küldött tárgyak.

2. Nigériai ajánlat

3. Hardver, szoftvervásárlás- el nem küldött számítástechnikai cikkek.

4. Interneten meg nem rendelt, vagy meg nem kapott szolgáltatás kiszámlázása.

5. Otthoni munkavégzés hamis ígérete.

6. Kölcsönök-várható nyereségre vonatkozó hamis ígéretek.

National Consumers League (NCL) amerikai fogyasztóvédő szervezet felmérése.

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG BŰNMEGELŐZÉSI OSZTÁLY

3527 Miskolc, Zsolcai kapu 32. Pf.:161

Telefon: (46) 514-500/23-27, fax: 27-37

Email: bbalap@hu.inter.net