Lakossági Hírlevél 2017. október – A belterületi vadkárok megelőzési lehetőségei

logo

ELEKTRONIKUS LAKOSSÁGI BŰNMEGELŐZÉSI INFORMÁCIÓS RENDSZER

LAKOSSÁGI  HÍRLEVÉL

2017. október

A belterületi vadkárok megelőzési lehetőségei

vadMegyénkben – mint az ország több területén is – elszaporodtak azok a vadkárok, melyeket lakott területen belül okoz a vadállomány néhány egyede. A helyzet komolyságát mutatja, hogy a települések polgármesterei különböző fórumokon egyre gyakrabban kérik a rendőrség tanácsát, segítségét a károk felszámolásában, megelőzésében. A probléma megoldásának kulcsa alapesetben nem a rendvédelmi szervek kezében van, azonban szerepük elvitathatatlan a helyzet kezelésében.

Fontos tudni, hogy a belterületi vadkárok megelőzése, elhárítása elsődlegesen nem az emberek által lakott területen, hanem a vad természetes élőhelyén kell, hogy kezdődjön.

A lakott területek terjeszkedése következtében a vadon élő állatok élettere erősen lecsökkent. A széles élőhely-használati és táplálkozási spektrummal rendelkező fajok, mint a vaddisznó, az őz, a róka, a nyest és a borz már hozzászoktak az ember közelségéhez. Ezért az erdőterülettel határos lakott területeken, illetve a városba mélyen behúzódó zöld, elhanyagolt területen, telkeken is előfordulnak.

Megjelenésük az ember számára gazdasági károkat is okozhat abban az esetben, ha vad a haszonnövénnyel beültetett területen táplálkozni kezd, ezáltal elfogyasztva, letaposva, kitúrva a termés egy jelentős részét. A gazdasági káron túl riadalmat is keltenek a kertekben megjelenő állatok.

vedekezes

– Legfontosabb megakadályozni, hogy a vad bejuthasson a portára. A vadak számára áthatolhatatlan, speciálisan erre a célra vadkargyártott erős, csúszásmentes csomózású drótháló a legjobb megoldás, természetesen erősen lecövekelve és a földbe süllyesztve. Olcsóbb megoldásként az építőanyag kereskedésekben kapható táblás betonvas térháló (hegesztett háló) is megteszi.

Vaddisznó bejutása ellen a földtől 0,5 – 1 méter magasságig szükséges elkészíteni a betonvas térhálót, őz és szarvas ellen körülbelül 1,8 méter magas, de gyengébb kivitelű dróthálót is lehet alkalmazni.

– Szintén telepíthető villanypásztor és egyéb, kémiai (vadak számára kellemetlen szagú granulátumok, paszták), vagy elektronikus vadriasztó (különböző frekvenciájú, váltakozó ultrahang kibocsátásával zavarja a közelben lévő vadakat) is. Ezek kialakítása, üzemeltetése természetesen költséges, azonban hosszú távon biztosíthatja a vadkármentes kertművelést.

 

teendo

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:563. § (1) bekezdés második mondata értelmében a vadászható állat által okozott kár megtérítéséért, ha a károkozás nem vadászterületen történt, az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületéről a vad kiváltott.

Rövid magyarázatra szorul, hogy mi nem minősül vadászterületnek. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 8. § (2) bekezdése szerint nem minősül vadászterületnek, és a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az azon található település közigazgatási belterületét (a területszervezési eljárásról szóló 321/2012. (XI. 16.)

Korm. rendelet 1. § 1. pontja határozza meg), valamint lakóingatlanul szolgáló bekerített külterületi ingatlan, tanya, valamint major, stb.

Ebből kifolyólag a vadásztársaságok felelőssége is, hogy mindent megtegyenek annak érdekében, hogy a vadászterületükről lehetőleg ne érkezzenek élelmet kereső vadak a lakott területre és ott kárt se okozzanak.

– Éppen ezért, ha vadkárt észlel a portáján, úgy vegye fel a kapcsolatot a helyi vadásztársasággal, jelezze feléjük, ha az ő területük felől érkezett a vad a telkére.

– A vadásztársaság ekkor a vadászterületén a lakott területektől távol, az erdő belső részein elterelő etetéssel, itatással, dagonya fenntartásával, a belterület határán pedig vadriasztással, kerítéssel, villanypásztorral, fegyveres vadászattal (csak a belterület határától 300 métert meghaladóan) csökkenti a vadak létszámát.

– Fontos azonban tudni, hogy vadászat vadászterületen kívül nem végezhető. Nem jelent szabályos megoldást az, hogy a szomszédban lakó sportvadászt kérjük meg a kertünkbe betévedő vadállatok kilövésére. Ugyanis belterületen vadászfegyvert tűzkész állapotba hozni tilos (a fegyverekről és a lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet 38. § (1) bekezdés a) pontjából következik).

 

milyen_esetben

 

A fegyverekről és a lőszerekről szóló kormányrendelet 36. § (1) bekezdése alapján lakott területen a kárt okozó vad elejtéséhez – közegészségügyi, illetve közbiztonsági okból, illetve a köz- és magántulajdon súlyos károsodástól való megóvása érdekébenaz elejtés helye szerint illetékes Rendőrkapitányság engedélye szükséges.

A súlyos kárt okozó vad elejtését bárki kezdeményezheti, azonban célszerű a problémát a helyi önkormányzat jegyzőjének jelezni, aki kérelem formájában értesíti az illetékes Rendőrkapitányságot.

– A kormányrendelet alapján a kérelemnek tartalmaznia kell: a) az elejtést irányító és a résztvevő természetes személyazonosító adatait, a fegyvertartási engedély adatait, b) az elejtés pontos helyét, idejét, c) a biztonsági intézkedéseket, a lakosság tájékoztatásának módját. Továbbá az érintett helyi önkormányzatot, valamint a területileg illetékes vadászatra jogosult szervet az engedély kiadásáról haladéktalanul tájékoztatni kell.

– Az elejtés irányítójának érdemes olyan személyt választani, aki rendelkezik kellő szakértelemmel és tapasztalattal (pl.: vadászmester). Elejtést végzőnek (résztvevő) javasolt hivatásos vadászt bevonni.

– Az elejtés pontos helyét a területrész helyrajzi számával, szakszerűen térképen kell megjelölni. Az elejtés pontos idejét nyilvánvalóan nem lehet percre pontosan megadni, ezért javasolt az év, hó, nap(ok) feltüntetését követően „óra, perctől óra, percig” formában meghatározni.

– Biztonsági intézkedésként a segítők mobiltelefonon, rádión tartják a kapcsolatot. Az érintett területet pedig szalagkordonnal célszerű körbehatárolni, melyen figyelmeztető táblákat javasolt elhelyezni.

– A lakosságot a kérelemben foglalt időpont előtt kellő időben értesíteni kell. Ennek módja lehet: minden lakó levélben történő megkeresése, helyi lapokban, rádióban, televízióban, interneten elhelyezett felhívásként, hangosbemondón, szórólapon.

ne_feledjek

 

terepkeplogo2

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.