magyar szabályozás

Hazánkban a családon belüli erőszak nem önálló bűncselekmény. Az élet és testi épség elleni, valamint család, ifjúság, nemi erkölcs elleni bűncselekmények annak ellenére is büntethetőek, hogy családon belül vagy nők ellen valósult meg az erőszak.

Külön ki kell emelnünk a bűncselekmények közül a tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntettét. Aki kiskorú személyről pornográf video-, film- vagy fényképfelvételt készít, megszerez, tart elköveti ezen bűntettet.  A kiskorú sértett sérelmére történő elkövetésnek azonban kiemelt, a büntetést súlyosbító jelentősége van, elsősorban a minősítő körülmények sorában.

Ebben a körben különösen fontos és jelentős a rendőség szerepe. Az állampolgárok életét és testi épségét, személyes szabadságát és más, a jog által védett értékeinek védelmét a rendőrségnek kötelessége ellátni. A jog nem tesz különbséget verés és verés között azon az alapon, hogy arra a nyílt utcán, a kocsmában vagy pedig a családi otthonban kerül sor. Újra meg újra hangsúlyozandó az, ami a statisztikákból kiderül: a nők esetében az élet és testi épség elleni bűncselekmények áldozatává válásra a legnagyobb esély a saját otthonukban van, s a legvalószínűbb elkövető a férj vagy az élettárs. Ilyen körülmények között elfogadhatatlan az az állítás, hogy a családi otthonban, illetve a családi köteléken belül elkövetett erőszakos cselekményeknél nincs helye hatósági beavatkozásnak.

Az elmúlt időszakban a társadalmi érdeklődés homlokterébe kerültek azok a személy elleni bűncselekmények, amelyek az egymással szoros fizikai, érzelmi, anyagi, jogi kapcsolatban, egyfajta “együttélési kényszerben” élő személyek között, a magánszférában valósulnak meg. Az intézményes beavatkozás jelenlegi korlátozott lehetőségei, a bántalmazást elszenvedők fokozottan kiszolgáltatott helyzete megnehezíti az ilyen cselekményekkel szembeni fellépést. A családon belüli erőszak fogalomkörébe tartozó jogsértések azokat érintik leginkább, akik nemüknél, életkoruknál, mentális, vagy fizikai adottságaiknál fogva sérülékenyebbek, kiszolgáltatottabbak (nők, kiskorúak, idősek, fogyatékkal élők). Annak érdekében, hogy a családon belüli erőszakkal kapcsolatos rendőri munka úgynevezett proaktív szemlélettel, áldozatközpontú módon, a társadalmi elvárásoknak megfelelően valósuljon meg, továbbá, hogy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott rendőri feladatok végrehajtása egységes szemlélettel történjen, az Országos Rendõrfőkapitány kiadta a 13/2003. (III. 27.) Intézkedését, a családon belüli erőszak kezelésével és a kiskorúak védelmével kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtására. Ezen intézkedés módszertani útmutató kíván lenni a családon belüli erőszak esetköreinek rendőri kezelésében.

A családon belüli erőszakos bűncselekmények területén dolgozóknak  soha nem szabad szem elől tévesztenie azt a szoros összefüggést, amely kimutatható a viszonylag enyhébb megítélésű bántalmazási cselekmények és az ölési cselekmények között. Tudniuk kell, hogy a válasz nélkül maradó enyhébb megítélésű bűncselekményt igen gyakran súlyosabb követi, illetve követheti. El kell ismerni, hogy a szakszerű és határozott rendőri beavatkozás életet menthet.

Statisztikák

Magyarországon jelenleg nincs olyan hivatalos statisztikai gyűjtemény, amelyből megállapítható lenne az ilyen jellegű bűncselekmények száma. A családon belüli erőszak, s ezen belül a feleségbántalmazás nagyságrendjével kapcsolatban meglévő statisztikák nem adnak reális eligazítást, hiszen ezeknél a törvénysértéseknél a látencia köztudomásúan óriási.

Természetesen nem csak férfiak által nők ellen megvalósított erőszak létezik. Kár lenne tagadni, hogy a “gyengébb nem” esetenként ugyanolyan brutalitással fordul családtagjai ellen. Nem állítható az sem, hogy a nők által okozott sérülések kevésbé brutálisak. Azonban a számszerű adatok – társadalmi közfelfogáshoz igazodóan – azt mutatják, hogy több nő esik áldozatul a családtagja által elkövetett erőszakos személy elleni bűncselekménynek.

Bár az összes bűnözés szintjén a férfiak áldozattá válása a gyakoribb, azonban egyes bűncselekmény-kategóriákban a férfiakénál lényegesen nagyobb a nők viktimizációja, melynek kiemelt megnyilvánulási területe a családon belüli erőszak (emberölés és kísérlete, súlyos testi sértés, nemi erkölcs elleni bűncselekmények), a nemi erőszak, a prostitúcióra kényszerítés, az emberkereskedelem.

Az sem kétséges, hogy a személy elleni erőszakos bűncselekmények sértettei között több a rokon, illetve a családtag, mint a kívülálló, a sértettnek ismeretlen személy. 1998-ban az emberölésnek csaknem a felét valamilyen rokon, nevelő, gondozó, ill. a házastárs követte el. Ugyanebben az évben a nemi erkölcs elleni bűncselekmények egyötöde, a súlyos testi sértéseknek pedig egyharmada történt családon belül. A hozzátartozók kategóriáján belül a házastárs képviseli a legelõkelõbb helyet – az emberölések 21 %-ának, a súlyos testi sértések 16 %-ának megvalósításával.

 A családon belüli erőszakos bűncselekmények számára a magyar kriminálstatisztika adatai alapján a személy elleni bűncselekmények között, a hozzátartozók sérelmére elkövetett bűncselekményekről készült adatállomány alapján vonhatunk le következtetéseket. Eszerint 2001-ben azoknál a személyt támadó bűncselekményeknél, ahol az elkövető a sértettnek házastársa, vagy élettársa, az elkövetők 85 %-a férfi volt, és csak 15 %-a nő.

A személy elleni erőszakos bűncselekmények által a nőkön kívül a legveszélyeztetettebbek a gyermekek, akik sokszor mind pszichikailag, mind fizikailag elszenvedői az anya ellen irányuló erőszakos cselekményeknek, utógondozásuk talán fontosabb, mint a felnőtteké.